2017 november 18., szombat

Archív cimkék : Isten

Volo

Egy barátom megkérdezte, mit akarok… Ezt válaszoltam neki. Hitet akarok, becsületet, hogy az adott szó újra szent legyen, hogy az a kéz arasson, mely egykor vetett. Hogy jogunk, mit hangosan kiáltunk, ne szolganépség vágya legyen. Hogy legyen gúnyám inkább szegény, de ne díszítse lopott aranydísz; hogy a „szeretlek” szó kopott …

Még több »

Ima

Sokszor mondtad, Uram, hogy ne szégyelljünk kérni, mert a sok zörgetésre ajtó nyittatik, mégis sokszor érzem, hogy imám visszavettetik.   Talán butaságot kérek, az életnek sok tarka csecsbecsét, s nem fontos tán az sem, mit öröknek vélek, s egy nap, a fájdalom sem sajog tovább.   Mégis, Uram: Te fenn, …

Még több »

Abaligeti barlang, a molnár meséje

A legtöbb ember szürkének tűnik az utcán, de ki tudja, háta lelkük olyan csodákat rejt, mint Abaliget alatt a barlangban a cseppkövek. Ki tudja?  Isten. De a mi feladatunk, hogy megkeressük a másikban a titkos kincseket.     Ámulom, Uram, pazarló szerelmed,hogy miért teremtesz cseppköveket,barlangokban, hol ember tán sohasem látja,mégis …

Még több »

Isten és a benzines fűnyíró

      A napokban egy riporternő ezt kérdezte tőlem: „Mesélj Albertirsáról! Úgy tudom, van itt egy varázslatos hely, ami mindig ihletet ad”. Tegnap fűnyírás közben gyakran eszembe jutott ez a kérdés. A realitás: forróság, por, benzingőz, izzadtság… Mint egy háborús film az Afrikakorpsról, csak nem zeng közben a Panzerlied. …

Még több »

Minden föld az Úrnak örvendezzen!

  Stirber Lajos, a magyar kultúra lovagja, az észak-komáromi Gaudium Vegyeskarral a falumba, Solymárra látogatott. A dalnak erről az ünnepéről már írtam, idéztem is az ott elhangzott verset, de gondolatban újra visszatérek: egy verssel vártam őket, amit kinyomtatva, bekeretezve ajándékul is adtam nekik.  Most ezt a verset adom közre: mert …

Még több »