2018 május 22., kedd

Archív cimkék : Isten

Várakozás (Pünkösd)

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Istennek hálával,
barátomnak, Juditnak köszönettel

 

 

 

 

Zárt ajtók mögött,
kiszáradt lelkek,
mert messze jár a Mester,
fakult lelkek imája
fáradt szóval eget ostromol.

 

 

 

Zárt ajtók mögött,
tucatnyi férfi magányosan,
mert Akit ismertek,
már messze jár,
s Akit ígért,
a Lélek erejét,
nem ismerik,
nem is tudják, mi az.

 

 

 

Csak az éhes remény maradt,
csak az üres ima mormolása,
csak a csökönyös akarat,
sötét napokon keresztül,
reményszikkadt éjeken:
hogy mégis van miért,
mert Valaki
mert Valami
egy nap elküldetik.

 

 

 

Hisz a Mester mondta,
elküldi majd,
övéit nem hagyja magára,
majd a mennybe szállt,
nem maradt más,
csak lába nyoma a porban,
azóta szél fújta el.

 

 

 

Elment a Mester,
csak a várakozás maradt,
régi imák ezerszer ismételt szava.

 

 

 

Zárt ajtók előtt,
kiszáradt fügefa,
nem hajt ki többé,
a Mester akarta így.

 

 

 

Zárt ajtók mögött,
tucatnyi konok férfi vár,
már nem is tudja mit.

 

 

 

Zárt ajtókon kívül,
ezernyi ember,
ezer nyelv,
ezer gond,
ezer pletyka burjánzik vadul,
s ezek közül csak egy mondja,
volt egy rabboni,
Jézus volt a neve,
valami történt vele,
mondott valamit,
de ki tudja mindezt megjegyezni?
S a pletyka,
ez éhes vadállat,
tovaugrik, s új témára száll.

 

 

 

Zárt ajtók mögött,
tucatnyi férfiban szikkad a remény,
zárt ajtókon kívül,
már másról szól a világ,
a Mesterről már senki sem beszél.

 

 

 

És egyszer csak,
mikor talán nem várja senki sem,
mikor minden vágy
lemondássá vált,
túl az ajtókon,
a kiszáradt fügefán,
túl a városon,
túl az Olajfák hegyén:

 

 

 

egyszer csak
feltámad a szél,
s zúgása mindent betölt.

A vershez tartozó jegyzetek a a honlapomon olvashatók

 

Még több »

Csíksomlyói Babba Mária

Szűz Mária, nálad béke van. Nem látni jöttem barokkos szobrod rikító színeit, nem jöttem, hogy kényszerítselek, imáim vidd az Úr elé, nem jöttem, hogy régi harcok emlékét idézzem, nem vágytam búcsújáróhelyek vattacukor ízű giccseit, csak azért jöttem, mert tudtam hogy itt vagy, s századok óta hallgatod népem keserveit, s reményeit. …

Még több »

Patakfalvy Katalin: Kitartunk Orbán Viktor és kormánya mellett

Tudjuk, hogy a rágalmazás bevált módszer, mert az emberek beszélnek róla, hozzátesznek, így próbálják a kiválasztott személyt megsemmisíteni. A gyűlölet harcosai – akik magukat demokratikus ellenzéknek nevezik – ezt a módszert alkalmazzák. Na meg az überdemokratikus civilek is. Mi kiállunk a Fidesz-KDNP mellett, mert az értékrendünk megegyezik: Isten, Család, Haza! …

Még több »

Volo

Egy barátom megkérdezte, mit akarok… Ezt válaszoltam neki. Hitet akarok, becsületet, hogy az adott szó újra szent legyen, hogy az a kéz arasson, mely egykor vetett. Hogy jogunk, mit hangosan kiáltunk, ne szolganépség vágya legyen. Hogy legyen gúnyám inkább szegény, de ne díszítse lopott aranydísz; hogy a „szeretlek” szó kopott …

Még több »

Ima

Sokszor mondtad, Uram, hogy ne szégyelljünk kérni, mert a sok zörgetésre ajtó nyittatik, mégis sokszor érzem, hogy imám visszavettetik.   Talán butaságot kérek, az életnek sok tarka csecsbecsét, s nem fontos tán az sem, mit öröknek vélek, s egy nap, a fájdalom sem sajog tovább.   Mégis, Uram: Te fenn, …

Még több »

Abaligeti barlang, a molnár meséje

A legtöbb ember szürkének tűnik az utcán, de ki tudja, háta lelkük olyan csodákat rejt, mint Abaliget alatt a barlangban a cseppkövek. Ki tudja?  Isten. De a mi feladatunk, hogy megkeressük a másikban a titkos kincseket.     Ámulom, Uram, pazarló szerelmed,hogy miért teremtesz cseppköveket,barlangokban, hol ember tán sohasem látja,mégis …

Még több »