2017 július 24., hétfő

Archív cimkék : útleírás

Dél-Erdélyi utakon 9.: Drakula és más történelmi ínyencségek

Az embert gyakran megkísérti a kultursznobizmus szelleme, én is ebbe a hibába estem, amikor az erdélyi utunkat terveztem. Sok mindent összegyűjtöttem, amit okvetlenül meg kell nézni, de a Drakula-emlékhelyként ismert Törcsvári kastély kimaradt. Kár lett volna, nem is igazán a vadregényes tornyokért, nem is a kissé szelektív kiállításért, sokkal inkább …

Még több »

Dél-Erdélyi utakon 7.: Erős vár a mi Istenünk…

„Ein’ feste Burg ist unser Gott…” – vajon tudta-e Luther doktor, mikor leírta e szavakat, hogy sehol máshol nem lesz olyan élő ez a vers, mint Erdély földjén? A határokon innen barokk-kedélyesek a templomaink, aranyozott képek, könnyed falak, hatalmas üvegablakok, amiken a mennyország felé cselhetünk egy pillantást… Erdély földjén azonban …

Még több »

Dél-Erdélyi utakon 6.: Át a Fogarasi-havasokon (vers)

  Kapaszkodunk felfelé, végtelen szerpentin, ritkuló erdő, csupasz hegyoldalak, bárányok legelnek a meredeken, dermesztő tájat süt a nap, vajon milyen regényt teremnek-e kövek, sziklakemény pásztoréletet, csempészeket s rablókat idéz a képzelet.   Régi rege, hogy egykor erre határ volt, mit Fogaras győzhetetlen vára vigyázott, s falat emeltek az égbe a …

Még több »

Dél-Erdélyi utakon 5.: A Fogarasi havasok

Családi nyaralásainkon alapelv, hogy mindig Magyarországra utazunk, igaz, ehhez elég sokszor át kell lépni a jelenlegi határokat… Néha azonban hívogat a messzeség, s átlépünk az ezeréves határokon is. Tavasszal, mikor erre jártam, még csak távolból csodáltam meg a felhők fölé törő hófehér Fogarasi-havasokat, s akkor éreztem, egyszer vissza kell térnem. …

Még több »

Dél-Erdélyi utakon 4.: Utak és városok – de hol vannak a németek és az autópályák?

„Sok van, mi csodálatos…” írta az antik görög költő, Szophoklész az Antigonéban, pedig ő nem is járt Dél-Erdélyben. Ez a föld az ellentétek hazája; ha az ember turistaként próbálja bejárni ezt a vidéket, nem győz csodálkozni: a falvak és kisvárosok rendezettek, mondhatni, tüchtigek, hiszen német kultúrájú részen járunk, az autópályák …

Még több »

Lullázás 9.: A királyhű félsziget

Nehéz megválaszolni a kérdést, hogy melyik a legkirályhűbb település Magyarországon, de érzésem szerint, Tihany megérdemli ezt a címet. Furcsa játéka a történelemnek, hogy az első magyar király, István Szent lett, s az utolsó pedig, IV. Károly boldog – mondhatnánk, hogy a magyar királyok története a szentség története, ha nem lett …

Még több »

Lullázás 8.: Miért néma a lullai harmonika?

A lullai helytörténeti gyűjtemény sok kincset őriz, a régi időkből. Mint egy kincsestár, vagy arzenál, a felejtés ellen. Az egyik sarokban egy kontár módon szikszalagozott harmonika, szomorú történetet idéz fel… Már vége volt a háborúnak, de az úgynevezett „béke” tovább szedte áldozatait. Néha elgondolkozom, miért van az, hogy Magyarországon az …

Még több »

Lullázás 7.: Kereki, Fejérkő vára

Egyik előző bejegyzésemben (Lullázás 6.: Van-e vár legenda nélkül Magyarhonban?) már írtam a Kereki Fejérkő váráról – most ugyanezt elmondom versben is.     Valamikor szemláncban álltak itt a várak, mindegyik erőd szemtávban magaslott, s jelt szállt az égre, ha vész közelgett, mert örömhír nem termett e tájon.   A …

Még több »