2020 április 7., kedd
Tarlós István főpolgármester beszédet mond az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Nagy Imre téren tartott megemlékezésen 2016. október 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Tarlós: a forradalom lángját nekünk kell tovább őriznünk

Share

A forradalom lángját nekünk, a dicsőséges forradalmárok utódainak kell tovább őriznünk a szívünkben, a lelkünkben és a tetteinkben – jelentette ki Tarlós István főpolgármester szombaton Budapesten, a Nagy Imre téren tartott 1956-os megemlékezésen.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Nagy Imre téren tartott megemlékezésen 2016. október 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Tarlós István főpolgármester beszédet mond az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Nagy Imre téren tartott megemlékezésen 2016. október 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Hozzátette: erre emlékeztet mindannyiunkat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a téren elhelyezett Forradalom lángja emlékmű.

A főpolgármester a Budapesti Műszaki Egyetemtől indult fáklyás felvonulás résztvevői előtt úgy fogalmazott: “1956-ban a magyaroknak alig volt más fegyverünk, mint a szabadság szeretete. A remény pedig sohasem hal meg, amíg a szabadság szenvedélye fűti.” Tarlós István kiemelte: az 1956-os forradalom a 20. századi történelmünk legmeghatározóbb eseményei közé tartozik: a magyar nép fellázadt a nyomasztó sztálinista terror és a bénító szovjet megszállás ellen.

Mindössze húsz nap telt el a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetése és a fegyveres felkelők egyik utolsó csepeli ellenállásának felmorzsolása között, mégis a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb húsz napja zajlott 1956-ban Magyarországon – mondta. Mint Tarlós István fogalmazott, “egy nem túl nagy, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára, szembeszállt a világ akkori egyik legnagyobb hatalmával.” A magyaroknak elegük lett az ÁVH aljas, korlátlan hatalmából, a természetellenes és diktatórikus kormányzásból, a gonosz koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból, valamint a mindezért felelős, ostoba és báb kommunista vezetésből.

Tarlós István elmondta, november 4-én a szovjet csapatok “hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen”. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt az ország több napon át folytatott hősi forradalma, ami így végül elbukott – tette hozzá. Kijelentette, a civilizált világ híres demokrácia védelmezői lelkiismeret-furdalás nélkül sorsára hagyták az általuk biztatott, szabadságvágyó Magyarországot. A harcokban több mint 2600 magyar esett el, a forradalom következményeként csaknem 200 ezer magyar hagyta el az országot, 1957 januárjától pedig megkezdődött a kommunista típusú megtorlás – emlékeztetett a főpolgármester.

Tarlós István – mint mondta – fontos mérföldkőnek tartja, hogy “ma az 1956-os forradalom előestéjén itt állhatunk” a magyar forradalmat útjára indító miniszterelnökről elnevezett Nagy Imre téren. Annak  a tragikus sorsú mártírnak tisztelgünk, akinek a neve a változások kezdetét jelezte. “Életútja tipikus 20. századi sors volt: hit és kiábrándult, vakon lobogott és józan terveket készített, mártírhalála élete fölé nőtt, elveinél megmaradt, de nem kötött elvtelen alkut gyilkosokkal” – fogalmazott, majd kijelentette: Nagy Imre emléke tiszteletet parancsoló történelmi mérföldkő maradt.

Tarlós István szólt arról is, hogy a magyar nemzet a mai napig hálával tartozik azon népeknek, országoknak, amelyek akkor segítő kezet nyújtottak és befogadták a magyarokat. Szavai szerint a menekülő magyarokat különleges együttérzéssel fogadták, mert a forradalom dicsőségének részeseiként és a világ bámulatát kiváltó nemzeti felbuzdulás hőseiként érkeztek külföldre. Mint elmondta, a menekülők vitték magukkal a szükséges okmányaikat, nem dobálták el az útlevelüket, nem törtek-zúztak, nem hajították el az élelmet, nem vezeték félre a fogadó ország hatóságait. Nem akarták megváltoztatni a fogadó nemzetek szokásait, erkölcseit és törvényeit. Türelemmel kivárták a hatósági eljárások végét, pedig hosszú hónapokat, akár éveket is kellett a korábbi katonai barakkokból kialakított táborokban – meglehetősen nehéz körülmények között – eltölteniük. Együttműködők voltak és bizakodók, menekültekként viselkedtek – tette hozzá.

A megemlékezésen elhangzott, hogy a Forradalom lángja emlékmű, a négy méter magas obeliszk 1996-ban került a Kossuth térre, majd idén az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a Nagy Imre térre helyezték. Az új helyén a forradalom lángja a szombati fellobbanásától egészen november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobog.

 

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.