2018 október 23., kedd
Az ébredő Füzéri vár - Rozványi Dávid fényképe

Temetni jöttem versemet, nem idézni – Füzér

Share

Amikor feltűnt a Füzéri vár sziluettje, a mező szélén leállítottam a kocsit és rágyújtottam egy cigarettára. A fiam a CD lejátszón elindította az Álmodó füzéri vár c. versemet. Csak pár perc volt, így temettük el ezt a verset.

A verset évekkel ezelőtt írtam, amikor Lengyelhonba menet még romjaiban, de már az újjászületést ígérve láttam a várat, most a falak újjáépültek, már idejét múlta a vers. Már nincs, legfeljebb irodalmi értéke, már nem fogják idézgetni, hiszen a diadalmasan égnek törő tornyok alatt ki emlékezne a romokra? Mégis, ez a világ rendje: ami egyszer enyészetnek indult, most újjászületik, a borongós emlékezést felváltja a turisták zsivaja, akik messze földről jönnek ide megcsodálni a Zemplénnek ezt a régi, mégis új csodáját.

A Füzéri vár – Rozványi Dávid fényképe

Van, ami nem változott: az ösvény ugyanúgy tekeredik az erdőn keresztül, s bár már új látogatóközpont fogad a külső vár falánál, a falépcsőket sok helyen az eredeti kőbe vésettek váltják (ha az ostromlóknak is ezen kellett feljönniük, nem csoda, hogy inkább feladták a várvívást), idősebbeknek nem kifejezetten ajánlott.

A kaputorony is régi méltósággal fogadja a látogatókat, de a belső udvar, bár még folynak a munkálatok, érzékelteti, milyen is lehetett egykor az élet. Az egykori csonkok helyén már újjáépült szárnyak emelkednek a magasba.

Egy régi, romos épület felújítása mindig vitatott feladat: melyik korszakot állítsák vissza? Mi a fontosabb: a történelmi hűség vagy az összhatás? Mennyire kell megkülönböztet az autentikus részeket az újjáépítettől? Ha minden szabályt betartanak, ha megvárják, amíg minden érintett tudós egyetért, soha nem épül fel semmi sem. Hány olyan vár van vajon Magyarországon, ahol rendelkezésre állnának az anyagi források, meg lenne az akarat is az újjáépítésre, de a szakma nem tud egyetértésre jutni a hiteles megoldásról?

A merészen újjáépült falak – Rozványi Dávid fényképe
A belső terek a múlt idők illúzióját adják – Rozványi Dávid fényképe

A füzériek merészek voltak és építettek. Építészetileg ügyesen oldották meg a felújítást: a hatás a régmúlt időket idézi, mégis érezhető, hogy mi az eredeti és az újjáépített. A kápolnában az üvegablakok modernek, az oltár helyén egy szárnyasoltár fényképe látható, mégis, amikor belép az ember, önkéntelenül is keresztet vet. Az újjáépített szárnyak olyanok, mint a színházi díszletek – nem akarják magukról elhitetni, hogy igaziak, de megajándékoznak az illúzióval, a mesével, amiért érdemes élni.

A Füzéri vár kápolnájának gótikus ívei

A várban nincsenek klasszikus értelemben vett kiállítások, tárlatok, a termek és szobák berendezése sokkal inkább az eredeti életmódot mutatják be: hogyan éltek az asszonyok, hogyan lakomáztak, hol őrizték a Szent Koronát… Az alsóvár helyreállított falain ráborulhatunk egy bronzmuskétára, hogy átélhessük, milyen érzés volt egykor a határt kémlelni, besurranhatunk a várúrnő ágyasházába (azért huncut titkokra ne számítson senki!), vagy a kápolna előterében választhatunk a vár történetét bemutató filmek közül.

Muskétássá válhatunk egy percre… – Rozványi Dávid fényképe

Emlékszem, régebben egy fél óra elég volt arra, hogy bejárjuk a romokat, ma már egy fél nap is kevés lenne arra, hogy mindent megnézzünk. Megnézzünk és megérezzünk.

Csak gyakorlott lépcsőmászóknak ajánlott! – Rozványi Dávid fényképe

Egykor a titkokat a föld és a romok rejtették; ma, amikor a vár helyreállt, a titok olyan nyilvánvaló, hogy szinte észre sem vesszük: ha összefogunk és hiszünk önmagunkban, ha nem hallgatunk a visszahúzó szirénhangokra, csodákra vagyunk képesek, olyan csodákra, amihez messzi földről is elzarándokolnak. Csak búsongásunkat veszíthetjük, a „nekünk semmi sem sikerülhet” megnyugtató tudatát, de cserébe visszakapjuk a múltat és építjük a jövőt. Nem a ködöst, hanem a sajátunkat, mely egyszerre a falusiaké, a nemzeté és az egész keresztény világé.

 

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Lélek Sándorné: Adjon az Isten áldott vasárnapot mindenkinek!

“Embertelen lelkivilág volt, amibe minket belekényszeríttettek, amikor magunk se tudtuk, hogy most már emberek vagyunk, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.