2020 augusztus 11., kedd

Tiszta szívvel 1956-ban – 1. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.


Első rész


Kommunista múlttal kevéssé terheltek
A jórészt vidéki származású budapesti bölcsészhallgatók e köre a forradalom kitörésének előkészítője lett. Jóllehet egyes kutatók ’56 közvetlen előzményei között tartják számon történetüket, sajátos módon eddig nem dolgozták fel azt önálló munkában tudományos igénnyel. Az okokat találgatni lehet, az egyik talán az, hogy a Tiszta szívvel szerkesztői, s a „Kolhoz Kör” vezéralakjai kevéssé bizonyultak kommunista múlttal terheltnek.


Mindezek miatt, noha a sorozat alapvetően ismeretterjesztő jellegű és olvasóbarát lesz, ám tudományos módszereket, illetve levéltári forrásokat, visszaemlékezéseket, szakirodalmat egyaránt felhasználunk.


Az 1956-os „Kolhoz Kör”
A nemzeti eszmének a kommunizmus feletti erkölcsi fölényére bizonyság az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. A világtörténelmi jelentőségű napok „előkészítői” között számos olyan egyetemista, fiatal értelmiségi fellelhető, aki nem volt kommunista múlttal terhelt. Erre bizonyság a mindössze egy számot megért, legendás – ám górcső alá ritkán helyezett – Tiszta szívvel folyóirat, illetve az egyetemi lap bázisát jelentő „Kolhoz Kör”.


„A Kádár-korszakban megjelent, 1956-ot ellenforradalomnak megíró munkák a forradalom előkészítőjének tekintették, az ellenforradalmi erők élcsapatának, más munkák jelentéktelen mellékvonalnak. A magukat a körhöz tartozóknak vallók közül vannak, akik szervezett csoportnak, vannak, akik vitatkozó alkalmi társaságnak tekintik” – ecsetelte Borsodi Csaba Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című tanulmányában. Mint hozzátette: „Az összetartó erő is ez, a vidéki származás, az otthon szerzett tapasztalatok, a propaganda és a falusi, vidéki városi valóság közötti kiáltó ellentét. (…) A tagság első jelentősebb önálló lépése az 1956. március 15-i ünnepség volt”. A hivatalostól eltérő, zártkörű megemlékezést tartottak ugyanis a nemzeti ünnepen.


A „Kolhoz” fedőnévvel munkálkodó Kör egyik tagja, Kabdebó Lóránt rövid visszaemlékezése – 1956-os Pilvax a Várban (A Régi Országház étterem legendája) – szerint kora ősszel tervezték meg, hogy egészen szokatlan módon független egyetemi lapot indítanak. Máté Imre költő – Önéletrajzos visszaemlékezés című munkájában – a legendás folyóirat születését is megidézi: „Mivel befolyásunkat az Egyetemi Ifjúság című újságnál elvesztettük, befolyásunk az egyetem ifjúságára pedig nőtt, elhatároztuk saját, független folyóirat kiadását. Ezért alapítottuk a Tiszta szívvel című folyóiratot, melynek főszerkesztője voltam.” Az ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai Mátén kívül Román Károly, ifj. Domokos Pál Péter, Kabdebó Lóránt, Szakács Sándor és Veres Károly lettek.


Történelmi jelentőségű orgánum
Az orgánum a forradalom kirobbanása előtt már két héttel (!), október első harmadában megjelent. Borsodi Csaba rámutatott, hogy a „Kolhoz Kör” legnagyobb hatású akciója az 1956. október 6-i történelmi séta, majd tüntetés volt. Az ezekben a napokban megjelent folyóiratban friss hangvételű tanulmányok, költemények, oktatási javaslatok láttak napvilágot. Az október 6-i séta után ráadásul megfogalmazódtak bizonyos követelések. „A Magyar Diákok kezdetű politikai röplap jutott el Szegedre október 10. után. Ma már tudjuk, hogy a levelet, amiben ez a röplap szerepelt, Román Károly írta szegedi joghallgató barátjának, Alexa Helmutnak” – szögezte le Borsodi. A röplapon a következő ugyancsak olvasható volt: „Felhívunk benneteket, hogy október 22-én lépjetek velünk egységesen sztrájkba az orosz nyelv fakultatívvá tételéért.” A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége megalakításában jelentős szerepet játszott ez a levél. Az pedig közismert, hogy a MEFESZ sorsdöntő szerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában.


Számos értékelés szerint az 1956-os forradalom kitörése előtt a Tiszta szívvel volt az első változásokat követelő és független lap. Mindenesetre látható, hogy a „Kolhoz Körben” összegyűlt egyetemi ifjak a magyar nemzeti eszme szempontjából két kulcsfontosságú emléknapon, március 15-én és október 6-án indították szimbolikus és történelmi jelentőségűnek bizonyult akcióikat…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Kutatók Éjszakája, 2019

Idén, rendhagyó módon, a Kutatók Éjszakáján egy intézmény 3 helyszínét kerestük fel: az Óbudai Egyetem …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.