2020 augusztus 11., kedd
Hruscsov és Sztálin - még egyetértésben...

Tiszta szívvel 1956-ban – 13. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizenharmadik rész

Az ’56 október első harmadában megjelent Tiszta szívvel fejlécen ez volt olvasható: az „Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karai Irodalmi és Tudományos Diákköreinek folyóirata”. A „Prológus” Szakács Sándor szerkesztőbizottsági tag műve. A további szerzők Máté Imre, Szakács Sándor, ifj. Domokos Pál Péter, Kabdebó Lóránt, Román Károly, Tóth István, Balogh Lajos, Sz. Nagy Lajos, Harsay György, Fehér Pál, Dobszay László, Alföldi Géza, Kőhegyi Mihály és Varga D. László.

Tiszta szívvel a fényre jutni

A függetlennek tekinthető folyóiratban új versek, egy elbeszélés, műfordítások, tanulmányok, cikkek, illetve oktatási javaslatok láttak napvilágot.

Szakács Sándor a „Prológusban” a következőket fejtegeti: „Nem több a mi vágyunk, mint tiszta szívvel a fényre jutni, és bemutatkozni, megmutatni, hogy az ember nem vesztheti el önmagát, ha szorosan kapcsolódik nemzedékek hitéhez, ha tudja, nemcsak önmaga, de nemzete számára sincs újra genezis. Ez a felelősség vezet bennünket, amikor megmutatjuk magunkat s amikor céljaink közt az építés hitének ereje szilárdul. (…) nemzedékünkben, mint a föld gyomrában rejtett, formálni kész tüzek, gyűl az erő.”

Életrevaló ifjúsági mozgalmat…

Szakács felhívja a figyelmet, hogy azt mondták róluk, nekik nincsenek céljaik, eszményeik, ők elveszett nemzedék. Ám meggyőződése, ez nem igaz. Így folytatja: „Sőt, ami kiesett sokaknak egy évtized fogalmi tárából, visszahozzuk, megpróbáljuk a tökély, az emberség tökélyének távolságát mérni önmagunkon, az időtől nem remegve, gerincben élni, s gerincben meghalni. Ki tudja jobban, mint az idősebbek, mit jelent az emberek számára ez, ha nincs. Azt hirdették rólunk, nincs politikai öntudatunk, a sémák, a képletek szülöttei vagyunk. Cáfoljam, minek? (…) Magunkon érezzük: csak a társadalmi szükséglet indíthat életrevaló ifjúsági mozgalmat, s indít ma is.”

Szakács Sándor hozzáteszi, hogy a szükség, a felelősség tudata hívta életre a lapjukat is, amelynek célja egyértelmű: „tömöríteni mindenkit, aki a tiszta szív híve, egységbe hívni mindenkit, aki tudja a mai ifjúság feladatát”.

Ne legyen kötelező az orosz nyelv!

Máté Imre főszerkesztő Zörgessetek és megnyittatik című cikkében egészen konkrét igényeket és követeléseket is megfogalmaz. Az első bekezdésben hangsúlyozza: „Sajnálatos tény, hogy az emberek még napjainkban sem merik nyíltan, őszintén elmondani mindazt, ami a szívüket nyomja. Nem szabad elítélnünk őket. (…) De mi más nemzedék vagyunk.” A szerző szerint generációja nem elégedhet meg félmegoldásokkal, nem lakhat jól ígéretekkel. „A felelősségünk nagy, mert egy nemzet sorsa van a kezünkben, de hivatásunkat méltón tudjuk betölteni, ha a tiszta lelkiismeretünk szavára hallgatunk” – nyomatékosítja.
A cikkben leírt követelések közül csak egy példa…

Máté felveti, „a fakultatív nyelvoktatás miért egyoldalú”. Firtatja, azt is, hogy miért nem oktatják fakultatív módon az orosz nyelvet is! „Számunkra csak anyanyelvünk ismerete és megismerése lehet általánosan kötelező. Más nyelvek megismerésére úgyis kötelez bennünket az idegen nyelvű szakirodalom, szakunk és témakörünk szerint” – szögezi le.
Az ifjú főszerkesztőnek az orosz nyelvvel kapcsolatos követelése, a még mindig sztálinista berendezkedésű országban, ráadásul egy egyetemi lapban, kivételesen bátor tettnek tartható. Különösen az előző bő tíz esztendőben történtek után. Mint kiderült, ennek a követelésnek rendkívül komolya hatása lett…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT olvasható

Második ITT

Harmadik ITT

Negyedik ITT

Ötödik ITT

Hatodik ITT 

Hetedik ITT

Nyolcadik ITT

Kilencedik ITT

Tizedik ITT

Tizenegyedik ITT

Tizenkettedik ITT

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.