2020 augusztus 11., kedd
Rajk, Révai és Rákosi

Tiszta szívvel 1956-ban – 14. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

 

Tizennegyedik rész

1956. október 6-án olyasmi történt, ami addig elképzelhetetlen volt: tüntettek a sztálinista rendszer ellen. Mégpedig magyar fiatalok, egészen pontosan egyetemisták, főiskolások.

A megtorlást a forradalom akadályozta meg

„A Kolhoz legnagyobb hatású akciója az 1956. október 6-i történelmi séta /tüntetés volt. (…) A sétát a Kolhoz körben már azelőtt elhatározták, hogy Rajk László és társainak temetését az MDP erre a napra kitűzte” – hangsúlyozza Borsodi Csaba Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című munkájában. A „Kolhoz Kör” működésének ez a tüntetés a „politikatörténeti jelentősége” – fejtegeti a Beck–Germuska szerzőpáros a Forradalom a Bölcsészkaron című kötetben. Hozzáfűzik, hogy a demonstráció „megtorlását a forradalom kitörése akadályozta meg”.

 

Történelmi emlékséta és Rajkék temetése

Beck Tibor és Germuska Pál leszögezi, hogy a „Kolhoz Kör” sikeres március 15-i megemlékezése után „megszületett gondolat szeptember végén újra felmerült”, így a kör egyetemista tagja nekiláttak a szervezőmunkának. Miután kiderült, hogy pont a történelmi emlékséta tervezett időpontjában, október 6-án lesz Rajk László és társai temetése, a szervezők elbizonytalanodtak. Ám néhány nappal 6-a előtt már nem akartak lemondani békésnek tervezett akciójukról. „Mikor az újságok is közölték a temetés hírét, úgy döntöttek, hogy a szertartáson történtektől teszik függővé a demonstráció megtartását” – olvasható a Forradalom a Bölcsészkaron című munkában. Végül a temetés közben arra jutottak, hogy az eredetileg tervezett akciót végigviszik.

Szimbolikus erejű demonstráció

A bölcsészekhez egyébként a Képzőművészeti Főiskola diákjai közül is sokan csatlakoztak.

Borsodi Csaba nyomatékosítja, hogy a séta mintegy 200-250 hallgatóval a Kerepesi temetőből indult. „A hallgatók felkeresték a Sztálin szobrot, egyes visszaemlékezések szerint elénekelték Erkel Hunyadi Lászlójából a Meghalt a cselszövő operarészletet, majd Kelemen Elemér visszaemlékezése szerint körbevizelték (!) a szobrot. Innen a szemben levő jugoszláv nagykövetség előtt a jugoszláv-magyar barátságot éltették, majd az Andrássy út 60. elé mentek”, s a hírhedt épületnél elszavalták József Attila Levegőt! című költeményét – olvasható Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története című tanulmányban. A hallgatók aztán a Batthyány-örökmécseshez vonultak, ahol ismét verseket szavaltak.  Mielőtt elénekelték a Szózatot, megkoszorúzták az emlékművet, majd visszaindultak az egyetemre. „Néhányan azonban visszamentek a Petőfi-szoborhoz, és az egyetem előtt elhaladva a ’Tanítsatok igazat!’ jelszót skandálták” – írja Beck és Germuska, megjegyezve, hogy a szobornál elszavalták a Nemzeti dalt, végül a szimbolikus erejű demonstráció feloszlott. Ám hatása több mint jelentősnek bizonyult…

***

A 10., 11., 12., 13. és 14. részben felhasznált szakirodalom és források:

Dr. Borsodi Csaba: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története. In: www.btk.elte.hu

Molnár Zsuzsanna (szerk.): Jussunk – 1956. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2004

Tiszta szívvel (reprint változat). Napkút Kiadó, Budapest 2006

Beck Tibor–Germuska Pál: Forradalom a Bölcsészkaron. 1956-os Intézet, Budapest, 1997

Dobos Marianne: Akkor is Karácsony volt – Bölcsészek 1956-ról. I és É Bt., 2004

Máté Imre: Vállunkon vízözönnel. Pannónia Könyvek, Pécs, 2003

Máté Imre: A vörös bölcsész – Önéletrajzos visszaemlékezés. In: Távolságközelítés térben és időben. (kecsmetionPRESS, Nürnberg, 1999)

Kabdebó Lóránt: 1956 az ELTE bölcsészkarán. In: www.uni-miskolc.hu/~philos

Kabdebó Lóránt: 1956-os Pilvax a Várban (A Régi Országház étterem legendája). In: MKDSZ.hu, 2007. március 7.

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedik ITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITT és a tizenharmadik ITT olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

Dr. Zsebők Csaba: Vörös diktatúrák a Kárpátok alatt – 39-40. rész – A magyarországi sajtó Rákosiék idején I-II.

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján górcső alá vesszük, milyen hatást gyakorolt a kommunizmus az …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.