2020 július 16., csütörtök

Tiszta szívvel 1956-ban – 19. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Tizenkilencedik rész

A „Kolhoz Kör” tagjai közül páran a fegyveres küzdelmet sem utasították el a forradalom és szabadságharc napjaiban. Máté Imre, a Tiszta szívvel főszerkesztője mellett ilyennek bizonyult Molnár József tanársegéd, a „kolhozosok” legfőbb szervező egyénisége.

A kör főszervezője a forradalomban

Molnár Józsefet az ELTE vezetése keményen felelősségre vonta, majd eltávolította a forradalom és szabadságharc leverése után. A „Jussunk – 1956” című kötetbe bekerült egyes dokumentumok kifejezetten figyelemreméltók.

Tolnay Gábor, a bölcsészkari pártszervezet intézőbizottsági elnöke által aláírt, 1957. április 24-i dátummal született dokumentum a „Javaslat Molnár József tanársegédnek az egyetemről való eltávolítására” címet kapta. Ebben Molnár „kolhozos” szerepe mellett „erősen nacionalista” nézeteit is megemlítették, sőt többek között megjegyezték: „amikor megkezdődött a nemzetőrök felfegyverzése, ő is fegyvert szerzett”. Hozzátették, hogy „a harcok megszűnte után az egyetemen összehordott több mint ezer darab fegyver ’kezelője’ volt”.

A tanársegéd felelősségre vonása

Ortutay Gyula megbízott rektor az ’57. július 8-án hozott határozatában Molnárt írásbeli megrovásban részesítette. Ugyanakkor az indoklásban némileg finomítva azt írták, hogy az „ellenforradalom” idején „egyetlen ténykedése a fegyverraktár őrzése volt”. Azt inkább felrótták neki, hogy „részt vett az október 6-i Rajk-temetés után rendezett provokatív diáktüntetésben”. Azt is a szemére vetették: „A fegyelmi tárgyaláson elhangzott vallomásokból megállapítható, hogy – bár Molnár József tanársegédnek az októberi események alakításában a Történettudományi Karon irányító szerepe nem volt, mégis zűrzavaros elképzeléseivel, nacionalista érzelmeivel rossz irányban hatott hallgatóira és magatartásával hozzájárult az ellenforradalmi hangulat kialakulásához”. A különböző vádak miatt Molnárnak rövidesen el kellett hagyni az ELTE-t, és évekig csak vidéki általános iskolában taníthatott.

„Van karabély is”

A Tiszta szívvel első embere, az egyetemi hallgató Máté Imre aktívan is harcolt. A Dobos Marianne által publikált „Akkor is Karácsony volt – Bölcsészek 1956-ról” című kötetben a forradalom első napjaira így emlékezett: „Jöttek a srácok, s válogatták a fegyvereket. Egyik kiskatonám, egy kis gólya, a görög szakos Papp Árpi ott segédkezett. Mondom neki, ne géppisztolyt válasszatok, gyerekek, mert kilövitek egy szuszra. Van karabély is. Na, hát én ezt választottam”.

Máté későbbi felesége, Darázs Mária képzőművészeti főiskolás diákként nem csupán a Rajk-temetés utáni tüntetés egyik szervezőjének bizonyult, hanem forradalmárnak is. Mint Dobos Marianne-nak elmondta, élesben harcoltak, Budán, s Pesten, a Körút tájékán is. Máté Imre hozzáfűzte: „Egyszer a Váci utca környékén, a Vörösmarty tér felé le akartunk pihenni. Megbeszéltük: becsöngetünk egy-egy lakásba, bekéredzkedünk rövid ideig. Mi éppen valamilyen Dr.-rel kezdődő nevű lakásba akartunk csöngetni. A szomszéd lakás ajtaja hirtelen kinyílik, és Kabdebó Tomi barátunk hirtelen beránt magához. Tudjátok kihez akartatok becsengetni? – kérdezi, valami főávós lakik ott – teszi hozzá. Így nála egy időre kipihenhettük magunkat.”

Önéletrajzos visszaemlékezésében Máté egyébként ugyancsak hangsúlyozta, hogy a Nemzetőrségben harcolt. „Nem sok író-költő küzdött fegyverrel. Dénes Tibort, aki később Svájcba emigrált és sajnos elhalálozott, harcok közepette ismertem meg. Egyik szép visszaemlékezésében meg is írta ezt a találkozást. Ladányi Mihállyal több helyütt együtt harcoltunk” – nyomatékosította, megjegyezve, hogy „Papp Árpád, a klasszika-filológus és költő” az ő egységében kockáztatta életét a hazáért.

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedikITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITTa tizenharmadikITTa tizennegyedik ITTa tizenötödik ITT , a tizenhatodik ITT, a tizenhetedik ITT és a tizennyolcadik rész ITT olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.