2020 április 7., kedd

Tiszta szívvel 1956-ban – 20. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Huszadik rész

A forradalom és a szabadságharc – csak sokszoros túlerővel, idegen beavatkozással elért – eltaposása után a „Kolhoz Kör” és a Tiszta szívvel szerkesztőségének a tagjai különböző életstratégiákat választottak. Később az is felmerült, az ő szerepük, egyáltalán 1956 miképpen értékelhető.

A szabadság felkelése volt
A Tiszta szívvel szerkesztőbizottsági tagja, Szakács Sándor évtizedekkel később, már történész professzorként az „Akkor is karácsony volt – Bölcsészek 1956-ról” kötetben úgy nyilatkozott, hogy 1956-ról minden létezőt elolvasott, amit csak tudott, magyarul, s még pár nyelven. „Egyáltalán nem zárom ki, hogy ’56-ban (szervezőként) benne voltak sötét erők is (köztünk ellenünk dolgozó titkosszolgálatok). Ma már, utólag. Egyáltalán nem zárom ki, mert fegyverraktárt abban a ’rendszerben’ talán nem egészen véletlenül hagytak nyitva. (Éppen akkor ’véletlenül’.) Lehetséges, hogy az oroszok is benne voltak. Lehet ez is, lehet az is. Mindazonáltal mégis (…) ami ’56-ban történt, az bizony a szabadság felkelése volt. Felkelés, amihez nem kellett szervezés. Spontán kitörés volt. Az elszántabbja azt mondta, na most már elég. És úgy látom, éppen ez a na most már elég volt a legfontosabb. És mindenki tette, amit tennie kellett. Volt, aki fegyvert ragadott. Volt, aki tankokat lőtt ki. Volt, aki életét vitte vásárra. És volt, aki tette, amit tehetett. Olyan egység volt, aminek párja máig nem volt. Valóban a szabadság felkelése volt. Generálisan az elnyomottaké” – hangsúlyozta.

A csúcsoktól az utcai harcokig

Szakács az említett kötetben a „Kolhoz Kör” jelentőségére is rámutatott, a forradalmat megelőző hónapokra, hetekre visszatekintve. Mint leszögezi, 1956 tavaszától, s főként őszétől a körük fogalom lett, az egyetem belül, és részben kívül is. Egy nagyobb baráti társaság nem szokványos ’mozgalma’, amelynek a hatóköre, a holdudvara megnőtt. „Mert szervezet nélküli keretet adott a tisztulásra, megújulásra. Mert a ’legalitás’, az ’egyetemi polgár’-i szabadság keretein belül magába tudott fogadni szinte mindenkit, aki szükségét érezte a közös együttlétnek, együttgondolkodásnak és együttcselekvésnek. (…) Ez a középpontjától folyton táguló kör, aminek eleve nem volt semmilyen szervezeti jellege, s ami néhány kitűnő bölcsészkari tanárhoz, legnagyobb többségben pedig velük baráti viszonyban álló kollégistához, illetve az ő egyetemi hallgató barátaikhoz, egészként pedig a világos nemzeti öntudatot képviselő fiatal Magyarországhoz fűződött, mint kitűnt, igen széles, igen átfogó személyes kapcsolatrendszert hordozott. (…) És a kolhoz szertesugárzott. Egyetemekkel, üzemekkel, gyárakkal, iskolákkal tartott kapcsolatot, Szinte mindenütt ott volt. Sok színe folytán sokféle képességével vett részt a forradalomban a csúcsoktól az utcai harcokig.”

A tiszta szív hívei

Emlékezetes, hogy az ’56 október első harmadában megjelent Tiszta szívvel – az „Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karai Irodalmi és Tudományos Diákköreinek folyóirata” – prológusát Szakács Sándor szerkesztőbizottsági tagként írta. A függetlennek tekinthető folyóiratban új – köztük a forradalom előérzetét hordozó – versek, egy elbeszélés, műfordítások, tanulmányok, valódi változásokat is követelő cikkek, illetve oktatási javaslatok láttak napvilágot. Szakács Sándor a „Prológusban” – többek között – a következőkre jutott: „Nem több a mi vágyunk, mint tiszta szívvel a fényre jutni, és bemutatkozni, megmutatni, hogy az ember nem vesztheti el önmagát, ha szorosan kapcsolódik nemzedékek hitéhez, ha tudja, nemcsak önmaga, de nemzete számára sincs újra genezis. Ez a felelősség vezet bennünket, amikor megmutatjuk magunkat s amikor céljaink közt az építés hitének ereje szilárdul. (…) nemzedékünkben, mint a föld gyomrában rejtett, formálni kész tüzek, gyűl az erő.” Szakács kijelentette: „ami kiesett sokaknak egy évtized fogalmi tárából, visszahozzuk, megpróbáljuk a tökély, az emberség tökélyének távolságát mérni önmagunkon, az időtől nem remegve, gerincben élni, s gerincben meghalni.” Szakács Sándor megjegyezte, hogy a szükség, a felelősség tudata hívta életre a lapjukat is, amelynek célja egyértelmű: „tömöríteni mindenkit, aki a tiszta szív híve, egységbe hívni mindenkit, aki tudja a mai ifjúság feladatát”.
Cirka két hét múlva következett október 23-a, a „Kolhoz Kör” jó részének szerepvállalásával…

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedikITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITTa tizenharmadikITTa tizennegyedik ITTa tizenötödik ITT , a tizenhatodik ITT, a tizenhetedik ITT, a tizennyolcadik rész ITT és a tizenkilencedik rész ITT olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.