2020 április 7., kedd

Tiszta szívvel 1956-ban – 24. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Huszonnegyedik rész

Az egyetemi oktatók közül a „Kolhoz Kör” központi alakjának kétségtelenül Molnár József tanársegéd, történész és levéltáros bizonyult – ezt Beck Tibor és Germuska Pál is nyomatékosítja a „Forradalom a Bölcsészkaron” című 1997-es munkájában.  Molnár tevékenysége különösen érdekes, ha összevetjük az úgynevezett reformkommunisták ténykedésével…

Nem hittek a reformkommunistáknak

A „Jussunk – 1956” című kötetben Molnár volt kollégájának és barátjának, a „Kolhoz Körben” ugyancsak megfordult Tóth Edének egy 1991-es levele is fellelhető. Tóth leszögezi, hogy 1956-ra az akkor 5. szemeszterét megkezdő évfolyammal meglehetősen intenzív kapcsolatot épített ki Molnár József. Ezek a hallgatók nagyon tisztelték Molnárt, „politikai kétségeikre vele megnyugtató válaszra leltek, afféle lelki támaszuk lett”, ami különösen azért bizonyult fontosnak, mert akkoriban a hivatalos diákszervezeti keretek között őszinte közéleti diskurzust nem lehette folytatni. „Ebben a periódusban, Nagy Imre első miniszterelnöksége, majd annak érvénytelenítése után nem hittünk többé a reformkommunisták szándékainak őszinteségében sem. Mi odáig jutottunk, hogy csak fenntartásokkal lehet együttműködni a Petőfi Kör hivatalos vezetőségével éppúgy, mint a DISZ-szel” – fejtegeti Tóth Ede.

Kölcsönös bizalmatlanság

„A Molnár köré gyűlt fiataloknak nagyobb volt a befolyása a kar politikai életére, mint a párt által irányított ifjúsági szervezetnek. (!) 1953-56 között Molnár körét kezdték Kolhoz Klubnak nevezni. ’Az 1956-os ellenforradalom’ tárgykörében megjelent pártkiadványok bennünket, mint valamiféle ’ellenforradalmi gyűldét’ emlegettek” – ecseteli Tóth. Hozzáteszi, hogy a „Kolhozra” a Petőfi Kör egyes vezetői is rendkívül idegesen reagáltak. Mint megjegyzi: „Tánczos Gábor és Kardos László is a legdurvább modorban nekem támadt, miként tűrhetem az egyetemen a Kolhoz Klub ’akcióit’.”
Varga János – a „kolhozosokat” erősítő – egykori dékán-helyettes a Germuska Pálnak ’94-en adott interjúban hangsúlyozza: a Petőfi Kör és a „Kolhoz” között alapvető különbség mutatkozott, először is az, hogy az utóbbi nem egy felülről létrehozott vitasorozat kerete, hanem spontán szerveződés volt. „Ezenkívül nem jellemezte a Kolhoz Kört semmiféle olyan dogmatizmus, ami a Petőfi Körben, a pártellenzék megnyilatkozásaiban mégiscsak érződött. Ma úgy mondanánk, hogy a kolhozosokat nem kötötte semmiféle pártfegyelem” – taglalja a volt dékán-helyettes.

Az ellenzéki mozgalom fő ereje

„Mi tette a pártközpont és a kádári restauráció után is a Kolhoz Klub emlékét annyira félelmetes és veszélyes társasággá? A megfoghatatlansága!” – veti fel Tóth Ede az említett levelében. Hozzáfűzi, hogy az új bölcsészkari ifjúsági vezetőség ’56 őszén a további feladatokat, célkitűzéseket „már azoknak a beszélgetéseknek és vitáknak a hatására alakította ki, amelyek a Kolhoz Klubban folytak”.

„A Petőfi köri vitaestek idején az Államvédelmi Hatóság – tapasztalataim szerint – idejében felfigyelt arra, hogy az ellenzéki mozgalom fő ereje ekkor már egyre kevésbé a Petőfi Kör, mindinkább a diákmozgalom” – hangsúlyozza Tóth.

Mindezek ismertében nem csoda, hogy a „Kolhoz Kör” szellemi vezetőjének, motorjának számító Molnárt az egyetem keményen felelősségre vonta, majd eltávolította a forradalom és szabadságharc leverése után.

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanszékvezető docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Az első rész ITT, a második ITT, a harmadik ITT, a negyedik ITT, az ötödik ITT, a hatodik ITT , a hetedik ITT, a nyolcadik ITT, a kilencedik ITT, a tizedik ITT, a tizenegyedik ITT, a tizenkettedik ITTa tizenharmadik ITTa tizennegyedik ITTa tizenötödik ITT , a tizenhatodik ITTa tizenhetedik ITT, a tizennyolcadik rész ITTa tizenkilencedik rész ITT, a huszadik rész ITT, a huszonegyedik rész ITT a huszonkettedik ITT és a huszonharmadik rész ITT olvasható.

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.