2020 augusztus 6., csütörtök
Fotó: Fortepan

Tiszta szívvel 1956-ban – 7. rész

Share

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve, az első változásokat követelő és független folyóirat, a Tiszta szívvel, s a bázisát jelentő „Kolhoz Kör” megalakulását, működését és történelmi jelentőségét mutatjuk be, mégpedig új sorozatunkban. Itt, a PolgárPortálon hétről hétre leteszünk a közös asztalra egy anyagot a 60 évvel ezelőtt történtekről.

Hetedik rész

Mint jeleztük, a Tiszta szívvel – akkoriban egyetemista – főszerkesztője, Máté Imre visszaemlékezése szerint mivel a „Kolhoz Kör” többségét történészek alkották, kiszámították: 1957 tavaszára éhséglázadás törhet ki az életszínvonal hanyatlása következtében. Így megoldásokat kerestek, arra nézvést is, mi módon vigyenek „logikát és logisztikát egy leverhető spontán lázadásba, hogy az leverhetetlenné alakítható lehessen”.

Tiszta szívvel a színen
Máté „A koraszülött forradalom (Visszapillantás 1956-ra)” című írásában  leszögezi, hogy széles bázisra mutatkozott szükségük az egyetemi ifjúság körében. Ezért is hozták létre a Tiszta Szívvel című folyóiratot, és „agitációs munkát” folytattak más egyetemeken, főiskolákon. A folyóirat főszerkesztője Máté Imre lett, a felelős szerkesztője Román Károly, a szerkesztőség tagjai ifj. Domokos Pál Péter, Kabdebó Lóránt, Szakács Sándor és Veres Károly. „Ami az agitációs tevékenységet illeti, nekem Domokos Péterrel a Képzőművészeti Főiskola jutott. Ott ismertem meg Darázs Máriát is, aki azóta öt gyerekem anyja és öt unokám öreganyja, társam eszmében, művészetben. A képzőművészeti főiskolásokkal igen jól együtt tudtunk működni. Az ő ötletük volt az október 6-i tüntetés, melyet mi ’kolhozosok’ nyélbe ütöttünk. A Tiszta Szívvel, terveinktől eltérően, már október 6-án készen volt” – fűzi hozzá az egykori főszerkesztő, öt évtizeddel későbbi visszatekintésében.
Ugyanakkor egyes visszaemlékezők szerint a lap csak pár nappal később jelent meg. Borsodi Csaba „Az ELTE Bölcsészettudományi Karának története” című munkájában azt írja, hogy a tüntetésen egyes résztvevők szerint már osztogatták az egyetemi lapot. „Más források szerint a folyóirat október 10-én látott napvilágot” – teszi hozzá a történész. Mindazonáltal több kutató szerint ez volt a változásokat követelő első független lap, a forradalom kitörése előtt…

Rozsdásodó ősz
Máté Imre – később, az emigrációban két nyelven, magyarul és németül verselő költőként is – felhívja figyelmet, hogy 1956. szeptember 23-án írt egy verset Rozsdásodik az ősz címmel, „ami nyomban kézről kézre került”.
„Rozsdásodik az ősz már / vérvörösen. / Itt ott vérfolt csillog / a leveleken. / Ha lehullik a földre / a sok levél, / szomorú lesz az utca / és csupa vér.” – így szól a költemény, amely „Vállunkon vízözönnel” című kötetében is olvasható. Itt, az előszóban egyébként a hajdani diáktárs, a neves irodalmár, Kabdebó Tamás azt is írja Máté Imréről, hogy „költészete a szellemivé magasult/magasztosult hazáé, a forradalomé, melyet először eltagadtak, aztán aprópénzre váltottak”.
„A Rozsdásodik az őszre Benke Valéria is felfigyelt. Vele különös kapcsolatban voltam. Professzorom lányának volt osztálytársa. Egy házibulin ismertem meg, de nem tudtam, kicsoda-micsoda, csak tetszett nekem. A lábai különösen” – írja Máté. Hozzáteszi: „találkozgattunk, és mivel nem tudtam, miféle, szidtam neki a rendszert. Ő meg csitítgatott, hogy ’igen, igen, vannak hibák, ezekre rá kell mutatni’ stb. A verssel kapcsolatban az érdekelte, hogy ez egy költői képzelet-e vagy tervezünk-e valamit, például a rendszer megdöntését. ’Dönteni? – feleltem. – Hát magát szívesen megdönteném, de ezt, mint tudjuk, tiltja a szocialista erkölcs!’ Végezetül megfogta a kezemet: ’Imre, könyörgöm, vigyázzon magára! Magukat figyelik.’ Valamit még elárult nekem” – fejtegeti a hajdani Tiszta szívvel főszerkesztője.

A kukac sárkánnyá tekeredik
Máté emlékeztet rá, hogy három évvel azelőtt, 1953-ban verték le a berlini felkelést. Szerinte sok jel arra mutatott, hogy „egy leverhető zendülés jól jött a hatalom birtokosainak”. Levonja a következtetést: „Sztálin halála után új szelek fújdogáltak a Szovjetunióban. Várható volt, hogy csatlós államaikban a sztálinista vezetőgárdát leváltják. A sztálinista nómenklatúra viszont bizonyítani akarta, hogy az ő éberségére és hűségére szükség van. Erre utalt Benke Valéria figyelmeztetése is: ’Vannak ám, akiknek jól jönne egy kis győzelem a belső ellenség felett. Mert maradni szeretnének.’ Provokálni akartak egy leverhető zendülést? (…) Tehát ’pártunk és kormányunk’ érdekelve volt – lett volna – egy könnyen leverhető forradalmacska kitörésében, méghozzá nem 1957 tavaszán, hanem 56 őszén.”
Máté Imre úgy véli, csupán azzal nem számoltak, hogy „a kukac sárkánnyá tekeredik”. „Nem forradalmacska tört ki, hanem forradalom, majd szabadságharc” – nyomatékosítja.

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület)
A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja

Első rész ITT olvasható

Második rész ITT olvasható

Harmadik rész ITT olvasható

Negyedik rész ITT olvasható

Ötödik rész ITT olvasható

Hatodik rész ITT olvasható

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.

Dr. Zsebők Csaba

Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület) A szerző a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola docense, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság beválasztott tagja
Share

Esetleg más?

#Muzej2019 – Múzeum a város felett: Kiscelli Múzeum

Utunk következő állomása a Kiscelli Múzeum volt. Különös ez a múzeum, különös történettel, különös múlttal …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.