2018 szeptember 24., hétfő
Washington, 2018. május 8. Donald Trump amerikai elnök mutatja az aláírásával ellátott rendeletet az Irán elleni szankciók visszaállításáról a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. (MTI/AP/Evan Vucci)

Trump meglépte: az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből

Share

Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket.

A Fehér Házból valamennyi nagy tévétársaság által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást „rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump így fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik.

Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Ha életben maradna ez az egyezmény, akkor ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten – tette hozzá.  „Nincs megfelelő mechanizmus” annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat – hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.

Leszögezte: „világos”, hogy a jelenlegi, „alapjaiban hibás” egyezmény mellett az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombára tegyen szert, ezért – mint hangsúlyozta –  az Egyesült Államok kivonul az egyezményből.

A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig – ahogyan Trump fogalmazott: – „a lehető legmagasabb szinten”. Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek – közölte.

A beszéd után Donald Trump aláírta azt a memorandumot, amely a büntető intézkedésekről rendelkezik.

Az elnök leszögezte: valódi, tartós megoldást szeretne az iráni nukleáris fenyegetés megoldására, de konkrétumokat nem említett. Hozzátette: ilyen tartós megoldást szerinte Irán is akar majd. Szintén konkrétumok nélkül közölte: az Egyesült Államok más országok ellen is szankciókat foganatosíthat.

Kilencven, illetve száznyolcvan napon belül érvénybe lépnek a szankciók 

A tárca közölte: 180 nap elteltével ismét életbe léptetik a kőolajjal kapcsolatos tranzakciókra, 90 nap múlva pedig az utasszállító repülőgépekkel, alkatrészekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos exportengedélyekre, a fémkereskedelemre, az alumínium-, acél- és széneladásokra, valamint a gépjárműszektorra vonatkozó korábbi szankciókat.

A tárca honlapján közzétett közlemény szerint az iráni központi bankkal kapcsolatos szankciók is életbe lépnek 180 nap múlva, és ismét hatályosak lesznek azok az intézkedések, amelyek célja annak megakadályozása, hogy Irán amerikai dollárhoz jusson. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója pedig bejelentette, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos új szerződésekre vonatkozó büntetőintézkedések visszaállítása azonnali hatályú, sőt újabb büntetőintézkedések bevezetését is “lehetségesnek” nevezte.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó közölte azt is, hogy szerdán tárgyalni fognak a brit, a francia és a német partnerekről az iráni kérdésről. Az amerikai szankciók újbóli bevezetése kapcsán a német vállalatoknak azonnal be kellene szüntetniük iráni tevékenységeiket – közölte Twitter-oldalán kedden az Egyesült Államok új németországi nagykövete, Richard Grenell.

A nemzetközi reakciókat itt olvashatja,

Róháni: Irán egyelőre tartja magát az egyezményhez 

Az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben született megállapodást – amelyért cserébe felfüggesztették a Teheránnal szembeni nyugati szankciókat – az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia írta alá. Róháni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter bízta meg azzal, hogy egyeztessen a szóban forgó öt országgal az atomalku további sorsáról.

Az elnök szerint rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség a korábbinál is eltökéltebben indíthatja újra az urándúsítást a következő hetekben. ”Ha elérjük a megállapodás céljait a többi taggal együttműködve, akkor az érvényben fog maradni” – mondta. “Nem engedjük, hogy Trump pszichológiai hadviselése sikerre vezessen” – tette hozzá.

Róháni szerint az Egyesült Államok nem bizonyult megbízhatónak az elmúlt négy évtizedben. ”Az Egyesült Államok ma este hivatalosan bejelentette, hogy Washington nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek” – mutatott rá. Trump döntése történelmi tapasztalat volt Irán számára – hangsúlyozta Róháni. Az iráni televízió jogtalan, törvénytelen és a nemzetközi megállapodásokat aláásó lépésként értékelte az amerikai bejelentést.

Az iráni elnök közölte, hogy újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak. Haszan Róháni közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.

Az iráni elnök ugyanakkor hozzátette, várnak néhány hetet az erről szóló döntéssel. Ez idő alatt tárgyalni akarnak az egyezmény többi részesével. Haszan Róháni azt is közölte, hogy Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter megbeszéléseket folytat majd a szerződés jövőjéről.

Jogtalan, törvénytelen és a nemzetközi megállapodásokat aláásó lépésként értékelte kedden az iráni televízió Donald Trump amerikai elnök döntését.

Az iráni atomprogram körüli viták 2003-ban éleződtek ki

A Nyugat akkor azzal gyanúsította Teheránt, hogy polgári célú nukleáris létesítményeit esetleg atomfegyver kifejlesztésére használhatja fel. Irán a vádat visszautasította, és 2003 végén aláírta az atomsorompó-szerződés (NPT) kiegészítő záradékát, amelynek értelmében a NAÜ meglepetésszerűen, korlátozás nélkül ellenőrizheti nukleáris létesítményeit.

2004 novemberében Irán arról is megegyezett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselőivel, hogy felfüggeszti urándúsító programját, cserébe műszaki-gazdasági segítséget kap az EU-tól.

2006-ban Irán újrakezdte az urándúsítást, és beszüntette az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvének alkalmazását, válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elrendelte Teherán ellen az első szankciókat, amelyeket később újabb büntetőintézkedések követtek. Júniusban létrejött a hatok csoportja, amely javaslatot tett az iráni atomdosszié tárgyalásos rendezésére.

2008-ban a hatok új ajánlatot tettek Iránnak az együttműködésre, de Teherán ismét elutasította az urándúsításról való lemondást. Az egyeztetések rendre kudarcot vallottak, a tényleges tárgyalások újrakezdésére csak 2013 augusztusában, az elődeinél mérsékeltebb és pragmatikusabb Haszan Róháni iráni államfő hivatalba lépésével nyílt lehetőség.

MTI

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Orbán Viktor részt vesz a Sargentini-jelentés vitáján

A magyar miniszterelnök személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésen, melyen a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.