2020 szeptember 24., csütörtök
Balog Zoltán miniszter koszorút helyez el Bethlen Gábor fejedelem szobrának ünnepélyes avatásán Kolozsváron - MTI Fotó: Biró István

Tündérkert fejedelme szobrot kapott Kolozsváron

Share

Balog Zoltán miniszter koszorút helyez el Bethlen Gábor fejedelem szobrának ünnepélyes avatásán Kolozsváron - MTI Fotó: Biró IstvánBethlen Gábor erdélyi fejedelem első egész alakos szobrát avatták fel szerda délután Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján.

       
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni. Hozzátette, akkor is lehet, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, akkor is, ha erős a belső viszály. „Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – jelentette ki a miniszter, aki eredeti hivatását tekintve református lelkipásztor.

Úgy vélekedett, a „mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára, és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére. Balog Zoltán szerint Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.

A Bethlen-szobor két fővédnöke, Lezsák Sándor (jobbra) kezet fog Kató Béla erdélyi református püspökkel, balra a harmadik fővédnök, Böjte Csaba ferences szerzetes - Fotó: Kiss GáborAz ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát. „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell tenni, hogy „végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is mához szóló üzenetet fogalmazott meg. „Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken” – tette fel a kérdést. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól elsajátított telken az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.

A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására „rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (…) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott Böjte Csaba.

A közadakozásból felállított szobrot a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át „az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása.

Az avatási ünnepséget követően az alsóvárosi református templom karzatán megnyitották az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár Bethlen Gábor oklevelei című kiállítását. Az egynapos kiállításon látható volt többek között az erdélyi református lelkipásztorok utódait nemesi rangra emelő oklevél, a fejedelem saját kezű levele, több adomány- és nemeslevél. 

MTI/reformatus.ro

Bethlen Gábor ma is cselekvésre int

Kató Béla a felavatott Bethlen-szobor mellett áll, kezet fog Böjte Csabával, jobbra Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke - Fotó: Kiss GáborA négyszáz évvel ezelőtt Erdély fejedelmévé választott Bethlen Gábor történelmi jelentőségéről és a maiaknak szóló üzenetéről a kezdeményezés egyik fővédnökével, Kató Béla erdélyi református püspökkel beszélgettünk.

– Közadakozásból valósult meg Erdély első egész alakos Bethlen Gábor-szobra. Hogyan jött létre az összefogás?

– A Bethlen Gábor Alapítványt azért hozták létre bő három évtizeddel ezelőtt, hogy elismerje azokat, akik munkájuk során valamiképpen a bethleni gondolatot, az egykori fejedelem életművét viszik tovább szerte a Kárpát-medencében. A négyszáz éves évfordulóhoz közeledve a szoborállítást ez a szervezet kezdeményezte, és amikor vezetői az Erdélyi Református Egyházkerülethez fordultak segítségért, természetesen azonnal igent mondtam rá. Ahogy két másik fővédnöktársam, Böjte Csaba ferences szerzetes és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. A közadakozás azért fontos, mert kifejezi, hogy Bethlen Gábor emlékezete és öröksége mindannyiunk számára fontos. Nyilván kifizethette volna az állam vagy egy gazdag ember is a költségeket, de amihez mindannyian hozzátesszük a magunk kevesét, az valóban a mienk lesz, és ezáltal társadalmi kohéziós erővé válik.

– Mit üzen számunkra a bethleni gondolat, az egykori fejedelem életműve ma?

– A magyar történelemben nem adattak hosszú, békés évszázadok, mint Európa egyes vidékein. Itt jó esetben mindig csak néhány évtized volt a nyugodt építkezésre. Utána évszázadokon keresztül abból éltünk, amit az ilyen szerencsés időszakokban felépítettünk. Nem mindegy tehát, miként élünk a lehetőségekkel. Bethlen Gábornak ez a helyzetfelismerő és lehetőségekkel élni tudó képessége a példa ma előttünk. A bethleni életmű biztatás a ma élő magyarok számára: cselekedni kell, most azonnal tenni, amit lehet, mert nem biztos, hogy holnap is lesz még rá alkalom.

– Október a reformáció hónapja, Bethlen Gábor pedig a reformáció fejedelme. A református egyház számára mit üzen négyszáz év távlatából az uralkodó?

– Bethlen Gábornak meggyőződése volt, hogy Istentől kapta uralkodói mandátumát. A fejdelem folyamatos párbeszédben volt Istennel: naponta imádkozott és olvasta a Szentírást. Ez áthatotta a gondolkodását. Azáltal pedig, hogy a lelkipásztorokat és utódaikat nemesi rangra emelte, lehetővé tette a társadalmi mobilitást: a tanulás, a tudás által bárki kitörhetett a jobbágysorból. Nagyszerű gondolat volt ez, ami máig meghatározza Erdély társadalomfejlődését, hiszen a lelkipásztorok gyermekeiből lettek a vezető értelmiségiek: írók, költök, tanárok, jogászok, orvosok, egyszóval az erdélyi művelődés nagy alakjai. A fejedelem a református egyháznak olyan bástyáit rakta le, amelyek évszázadokon keresztül megmaradtak. Elég, ha csak a gyulafehérvári Collegium Academicumra gondolunk, amivel a hazai oktatás alapjait teremtette meg. Ennek vagyunk az örökösei akkor, amikor iskolát nyitunk, egyetemet alapítunk. Ilyenkor a Bethlen Gábor-i parancsot teljesítjük, amit a végrendeletében így fogalmaz meg: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk ősi nyelvünkben, hitünkben és a gyermekeink fényes tekintetében.”

Kiss Sándor

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Share

Esetleg más?

Lángok martaléka lett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota

Romániai médiajelentések szerint szombaton késő este kigyulladt, és szinte teljesen leégett a Nagyvárad főterén álló …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.