2017 november 19., vasárnap
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke az 1956 Lengyelország – Magyarország; Történelem és emlékezet című szabadtéri kiállítás megnyitóján Budapesten, a Városháza parkban 2016. június 29-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ügynöklista: még ’89-90-ben is töröltek adatokat a mágnesszalagokról

Share

Befejeződött az állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának tudományos vizsgálata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közös szakértői munkacsoportja ennek során megvizsgálta az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő mágnesszalagokon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét. A munkacsoport két tagja a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a vizsgálat tapasztalatai kapcsán arról beszélt: az eredeti információ töredékét mentették át a most vizsgált szalagokra, és ezt is módosították egészen 1990-ig, de így is a teljes kép egy nagyon fontos darabját sikerült a helyére illeszteni.

Ugyan 2009-ben foglalkoztak már a mágnesszalagon található minősített és nem minősített adatokkal, de először munkacsoportjuk kapott lehetőséget arra – és élt a törvény adta lehetőséggel –, hogy tételesen is megvizsgálja, hogy milyen adatokat őriz a mágnesszalag – foglalta össze a mostani vizsgálat lényegét Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a közmédia mikrofonjának.

Mint elmondta, részben többet, részben kevesebbet tartalmaznak ezek a szalagok annál, amit előzetesen a kutatók feltételeztek.

Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL osztályvezetője a technikai részletekről azt mondta: ezek a szalagok még a hetvenes-nyolcvanas évek informatikai színvonalának megfelelő adathordozók voltak, úgy kell elképzelni ezeket, mint ha hagyományos orsós hang adatrögzítők lennének, csak zárt műanyagdobozban vannak.

Ezeken tárolták a hetvenes évektől kezdve a Belügyminisztériumban az állambiztonsági, igazgatási és bűnügyi funkciókkal kapcsolatos adatokat.

Mint elmondta, a most vizsgált mágnesszalagokon csak állambiztonsági adattárak találhatóak meg. Három adattárat őrzött meg a mágnesszalag, az egyik a “H”, a hálózati adattár, ez alapvetően a titkosszolgálatok által beszervezett civil együttműködők listája volt.

A másik az ún. „G” adattár, ez volt az állambiztonsági által megfigyelt vagy vizsgálat alá vont személyeknek a nyilvántartása. A harmadik egy kémelhárítási adattár, ez logikusan a „K” betűjelet viseli – ismertette az osztályvezető.

Hiányos lesz mindig a kép

Egy illúziót érdemes eloszlatni a mágnesszalagok kapcsán – jelentette ki Cseh Gergő Bendegúz. Ugyanis – mint azt kijelentette, – a korabeli technológia nem adott lehetőséget arra, hogy eredeti dokumentumok teljes képi anyaga változatlan formában megőrződjön a szalagokon.

Ezeken listák vannak, olyan listák, amelyeket az évek, évtizedek során folyamatosan karbantartottak, hozzáírtak, töröltek belőle, elvettek, módosítottak, és ezeknek a módosításoknak nyoma nem visszafejthető – fogalmazott.

A mágnesszalagok eredeti szoftverkörnyezetét nem sikerült rekonstruálni az osztályvezető szerint, így a ’90 januárjában lementett adatokat egyszerű szöveges állomány formájában kapták meg és ilyen formában is tudta a bizottság vizsgálni.

Kijelentette: az egy illúzió, hogy ez egy hiteles, biztos információforrás arra vonatkozóan, hogy kik lehettek az egykori titkosszolgálat beszervezett ügynökei.

Születési idő helyett részlegazonosítók

Földváryné szerint ezek a szalagok annak idején csupán arra szolgáltak, hogy a legfontosabb információkat megkapja az, aki kíváncsi egy adott személyre, és tudja azt, hogy hol, melyik papíralapú hagyományos nyilvántartásban kell a további információkat megszerezni.

Úgy fogalmazott: ezért csak a legfontosabb információk voltak rajta, bizonyos személyes azonosítók, hogy melyik részlegbe szervezeték be, milyen fedőnéven tartották nyilván az ügynököt. Önmagában sokkal kevesebb információt tartalmazott eredetileg is, mint a hagyományos papíralapú nyilvántartások.

Nem sikerült minden információt visszanyerni, például a személyazonosítással kapcsolatos születési adatokat nem sikerült kinyerni a szalagokból, konkrét tevékenységre vonatkozóan pedig egyáltalán nincsen információk ezeken a szalagokon – jelentette ki Földváryné.

Azért sem teljes a lista, mert nem az egész időszakra vonatkozik: az ’50-es, ’60-as években beszervezett, de már meghalt, illetve kizárt hálózati tagok sincsenek rajta többnyire. A NEB elnöke kijelentette: még ’89-’90-ben is töröltek a szalagról adatokat.

Elitügynökök nyomára bukkantak?

Egy érdekességre is felhívta Földváryné a figyelmet: a bizottság hipotézise szerint volt az ügynököknek egy olyan szűk köre, akik “kft”-ként, tehát különösen fontos titkosügynökként voltak jelen az állományban, akik lehetséges, hogy be sem kerültek ebbe a nyilvántartásba.

Ezért is – hangsúlyozta –, ha az a kérdés, hogy egy teljes ügynöklistára szert tehetünk-e valaha, akkor a válasza: nem.

Életekről, sorsokról szól a teljes aktanyilvánosság

Cseh Gergő Bendegúz szerint alapvetően a levéltárakban van a mágnesszalagok helye. Amikor levéltárakba kerülnek ezek a szalagok –  ismertette –, az adatokat tételesen felül kell vizsgálni: melyek azok, amelyek már elvesztették a minősítésüket, és melyek azok, amelyeket a titokgazda minősítettként tart fent.

Szerinte ezt a két adattípust különválasztva lehetne valóban kutathatóvá tenni az információkat.

Hozzátette: a jelenlegi törvényi szabályozás szerint minden egykori érintettnek, akit bármilyen formában megfigyeltek, jelentettek róluk, megvan a joga, hogy bemegy a levéltárba, vagy egy levelet ír a levéltárnak, és ingyenesen megkapja az összes róla szóló jelentést, az ügynökök eredeti nevét is.

A kutatók korlátok nélkül férhetnek hozzá ezekhez a hálózati anyagokhoz, ebből adódóan az osztályvezető azt gondolja, hogy a szükséges és igazságos nyilvánosságot megteremtett a jogalkotó.

Úgy fogalmazott: az ügyben a teljes nyilvánosság azt jelentené – egy hasonlattal élve – mintha a bankrablással együtt a bankrablás áldozatainak a neveit is nyilvánosságra hoznák a sajtóban. A teljes aktanyilvánosság – jelentette ki – a lehallgatott telefonokról, a kikémlelt családi életről, egészségi állapotról, személyes információkról szól.

forrás: Vasárnapi Újság / hirado.hu

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

“Kékrapszódia” – Szerencsés Károly előadóestje az 1947-es választásokról

Dr. Szerencsés Károly történész, egyetemi tanár tart előadást a “kék rémület” 70. évfordulója alkalmából. A …

Egy hozzászólás van

  1. Dékány Ilona

    Bár egy előző témához már hozzászóltam , nem állhatom meg , hogy megismételjem: Túl sokáig húzták a nyilvánossá tételt. Jó sok időt hagytak arra, hogy kiiktassák a neveket, adatokat , most a hiányos , csonkított változatot teszik nyilvánossá. EGYSZERŰEN NEVETSÉGES EZ A TÖRTÉNET!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.