2018 július 16., hétfő

Ungváry Krisztián vs. Sebes Gábor – vita az állambiztonsági múltról és a kettős-mércéről

Share

Napokban jelent meg Sebes Gábor tollából egy hiánypótló írás a állambiztonsági múlt egy kicsiny szeletéről Ungváry Krisztián és a kettős mérce – esettanulmány címmel a PolgárPortál oldalán, mely nagy vihart kavart. Sebes Gábor tényeket sorakoztatott fel a múltból, nevén nevezett szereplőket, majd Ungváry Krisztiánt kettős-mércével vádolta meg – miszerint sokkal elnézőbb, pontosabban menlevelet ad több beszervezett, mai is élő ügynöknek, ellenben különös szigorral és politikai indíttatásból morálisan ítélkezve ír a mai jobboldalon található esetleges érintettekről. Továbbá Ungváry előszeretettel használja a “Fideszes-besúgó” fogalmát, amely Sebes Gábor szerint “teljesen történelmietlen és szakszerűtlen. Ha Ungváry arra gondolt, hogy a Fideszen belül nem volt egzisztenciális következménye az állambiztonsági múlt kiderülésének, az egyoldalú és elfogult észrevétel egy történésztől, hiszen a többi párt sem viselkedett másképp. Ez nem kizárólag a Fidesz, hanem a magyar politika problémája.” – véli a szerző. A cikk során több példát mutat be Sebes Gábor, megnevezve Mészáros Pétert, Lehel Lászlót, vagy Kiss László alkotmánybírót, illetve az ő megítélésüket – bizonyítva állításait és a kettős-mércét.

Ungváry Krisztián történész az érintettség nyomán kereste meg szerkesztőségünket, hogy megvédje magát egy rövid reagálásban. A PolgárPortál kiadó-főszerkesztőjeként úgy döntöttem, hogy a médiaetika szabályai szerint, illetve a párbeszéd híveként helyt adok a vitának, bízva abban, hogy mások is követik a jövőben a példánkat. (Nagy Ervin, kiadó-főszerkesztő)

Ungváry Krisztián: Válasz Sebes Gábornak

Sebes Gábor sajnálatos módon hamis látszatot kelt, amikor azt a valós tényt, hogy valaki szerepel az állambiztonság hálózati nyilvántartásában, úgy állítja be mintha ebből és csak ebből messzemenő következtetéseket lehetne bevonni az érintett együttműködésével kapcsolatban.

A tisztánlátás érdekében le kell szögezni, hogy a hálózati nyilvántartásban szereplésből még nem következik automatikusan, hogy az érintett tényleges ügynöki tevékenységet is végzett volna. Ehhez az is kell, hogy tudjunk valamit a kapcsolattartás módjáról, jellegéről. Mészáros Péter esetében semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy akár csak egy írásos jelentés keletkezett volna. Arra sincs bizonyíték, hogy tevékenységéért anyagi juttatásban részesült volna. Konkrétan az égvilágon semmi sincsen, csak egy nyilvántartó karton.

Sebes Gábor engem kettős mércével vádol, mert szerinte Lehel Lászlót besúgónak neveztem „noha róla sincs több terhelő dokumentum mint Mészárosról!” Ez az állítás nem igaz. Lehel működésére több állambiztonsági irat is utal, emellett beszervezéséről is sokkal több terhelő dokumentum áll rendelkezésre. Ráadásul Lehel az egyházi elhárítás osztályán lett beszervezve – itt nem lehetett „ártatlan” jelentéseket adni. Ezzel szemben Mészáros Péter magyarázata életszerűbb, ugyanis őt mint kollégiumigazgatót csakugyan kereshette az ifjúságvédelem, mint ahogyan ma is keresheti – ez ugyanis egy létező elhárítási profil, még ha más is a tartalma mint a Kádár-rendszerben.

Sebes másik példája Kiss László alkotmánybíró, aki szerinte csak annyira marasztalható el, mint Mészáros. Itt is a hamis látszat keltése történik. Kissről ugyanis bőven vannak terhelő dokumentumok, elsősorban saját megnyilvánulásai, amelyek őt mint a pártállam túlteljesítő kiszolgálóját mutatják be. Ezzel szemben ilyen dokumentumok Mészárosról nincsenek. Ezen felül pedig Kissről olyan állambiztonsági dokumentumok is vannak, amelyek alapján arra is következtetnünk kell, hogy őt mint „hivatalos kapcsolat” tartották nyilván.

Végül Sebes azt állítja, hogy ügynökügyben az irányít, hogy menlevelet adhassak mindenkinek, aki nem szereti a Fideszt. Ezzel szemben legutóbbi kötetemben is rámutattam: minden politikai erő visszaélt az állambiztonsági dokumentumokkal. Arra is rámutattam, hogy az Orbán Viktor beszervezéséről szóló hírek legendák.

Felfoghatatlan számomra, miért nem jelent különbséget valakinek az, ha tevékenysége érdemben dokumentálható ahhoz képest, amikor a tevékenységről nincsen adat? Az ártatlanság vélelme pedig mindenkit megillető jog.

Ungváry Krisztián, történész


Sebes Gábor: Válasz Ungváry Krisztiánnak

Ungváry Krisztián egyetlen állításomat sem cáfolja. Nem keltettem olyan látszatot, hogy a hálózati nyilvántartás alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni az illető együttműködésével kapcsolatban. Ennek bizonyítására elegendő elolvasni az írásomat. Ellenkezőleg: Ungváry Krisztián állította úgy dr. Kiss Lászlóról, hogy együttműködött az állambiztonsággal, hogy erről semmilyen dokumentuma nem volt, csak feltételezései.

Lehet Kissről azt tartani, hogy a „pártállam túlteljesítő kiszolgálója” volt, de ez sem bizonyít semmilyen állambiztonsági tevékenységet vagy együttműködést. Ungváry vont le messzemenő következtetéseket Lehel László beszervezettségének tényéből, nem én, noha Lehel tényleges tevékenységéről nincs semmilyen dokumentum, jelentéseiről nincs dosszié. Nem írtam olyasmit, hogy Ungváry mindenkinek menlevelet adna, aki nem szereti a Fideszt. Ungváry a szocialista többségű országgyűlésről soha nem nyilatkozott olyan dehonesztálóan, mint a jelenlegiről, a könyvében sem méri egyformán a politikai pártokat, szemben azzal, amit állít. Az nem érv, hogy Orbánt például nem rágalmazta meg, ettől még nem lesz objektív és pártatlan

„Felfoghatatlan számomra, miért nem jelent különbséget valakinek az, ha tevékenysége érdemben dokumentálható ahhoz képest, amikor a tevékenységről nincsen adat? Az ártatlanság vélelme pedig mindenkit megillető jog” –írja Ungváry. Lehel László tevékenysége sem dokumentálható érdemben, meg Mészárosé sem – soha nem állítottam mást. Ő tesz úgy, mintha hatalmas különbség lenne köztük, és Lehelnek nem járna az ártatlanság vélelme. Mészáros Péter és Lehel László mindketten teljesen felmentik magukat, nem tudom, hogy Mészáros önfelmentése mitől lenne életszerűbb. Ungváry azt állítja, hogy az ifjúságvédelem kereste fel – ez nem igaz, eleinte terrorelhárítással és ipari kémkedéssel kapcsolatban kérdezték saját, nem feltétlenül hiteles elmondása szerint, de az ifjúságvédelem szervezte be. Ungváry ezeket összemossa.

Mészáros Péter egyébként nem kollégiumigazgató volt, hanem az Idegennyelvű Oktatási Központ igazgatóhelyettese – nem árt, ha a történész figyel a részletekre.

Sebes Gábor, PolgárPortál

Hozzászólások

hozzászólás

The following two tabs change content below.
Nagy Ervin filozófus-politológus, a Polgár Portál felelős kiadója, állandó szerzője. Közíróként rendszeresen publikál más blogjain (http://nagyervinfilozofus.blogspot.hu/), az Aracs Délvidéki Közéleti Folyóiratban, illetve a Magyar Hírlapban. Megbízott egyetemi előadó, számos felnőttképzéssel foglalkozó iskola tanára. A liberalizmus illúziói (Attraktor, 2014) és az Omladozó téveszmék (Attraktor 2016) című könyvek szerzője.
Share

Esetleg más?

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A magyar polgári lakosság tömeges elhurcolása

Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.