2019 július 18., csütörtök

Villányi őslény-tanösvény

Share

 

Villány… a legtöbben ezt a szót hallva a borospincékre, a szállásokra gondolnak, de a falunak van egy még nagyobb kincse: a templom hegyi őslény-tanösvény. A fosszíliák hihetetlenek: levesestál nagyságúak is találhatók közöttük – mégis szinte megközelíthetetlen. Vagy egy sziklás hegyoldalon kell leereszkedni, vagy ruhát és bőrt szaggatva egy bokros szakadékon keresztül lehet bejutni. Úgy látszik, a múlt titkait másképp nem lehet megfejteni, csak áldozatokkal. Ez az egyik tanulság – a másik, hogy örökségünket nem tudjuk kellőképpen becsülni. 

 

A Templom-hegy gerince
kettéhasad,
a föld öle szemérmét felfedi,
ősi tengermély felett lépdelünk.
A múlt sokmillió éve
lábunk alatt,
látható, de nem járható:
az ösvényt lezárja a szakadék,
múltba ugrani a lélek fél.
Ki múltat kutat,
kinek nem elég a felszínes megérzés,
annak szenvedés a szembenézés,
mert a múltba merülvén
a ruha szakad,
sebzi őt az út,
mert múltba nézni nem lehet könnyedén,
az igazság nem lektűr, mit mosolyogva olvas.

De ki vállalja az utat,
véresen, piszkosan
megtisztulva lép át sok korszakot,
hogy találja múlt idők nyomát,
azt vádként néz rá sok ősi lelet:
vajon, ha egyszer lejár ideje,
lesz-e annyi nyoma,
mit hagyott egykor ez őscsiga?

Lesz-e utókor, emberarcú,
vagy legalább lelkű,
ki fejet hajt múlt éltünk felett?
Lesz-e még lélek,
ki Istenre gondol,
ki örök úr, minden idők felett?

Hozzászólások

hozzászólás

Share

Esetleg más?

Nagyszombati csend

  Csend van, nem történik semmi sem, a Messiás sírjában pihen, az apostolok ajtók mögött …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.