A puszták éneke – Vízkereszt Posted in: Egyéb kategória

Gyermekként még azt gondoltam,
hogy e a napon egymást keresztezi két vízsugár:
nem fogta fel eszem az Epifániát…

Ma már kezdem sejteni,
hogy Isten e hármas ünnepen vetkezik,
lépésről lépésre fedi fel magát,
az ember-álca mögött isteni mivoltát.
Gyermekként a bölcsek előtt,
emberként a Jordán vizében,
ember örömében, Kána menyegzőben.

Ahogy a Nap sem egyszerre süt fel,
hanem halvány hajnalban érkezik,
s tavasszal sem lesz zöld a határ,
egy pillanat alatt,
engedi, hogy szemünk lassan szokja a fényt,
köztünk élő istenségét.

Vajon eljön-e az igazi Vízkereszt,
mikor egymásban fedezzük fel,
Jézust, ki közénk érkezik?