Ezer gyertyából rakták ki Mátyás királyt a szülinapján Posted in: Egyéb kategória

A Minta ifjúsági szervezet lelkes kolozsvári fiataljai így tisztelegtek nagy királyunk előtt születésének 574. évfordulóján.

574 éve született Mátyás király

Az egyik legnagyobb uralkodónk, Hunyadi Mátyás magyar király 1443. febuár 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron.

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik többek között az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László.

Hat éves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt.

V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy Szilágyi emberei átkelhettek a befagyott folyón. A választás a budai várban történt, ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit.

Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Ez sem volt egy egyszerű történet.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes német-római császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád György bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 ezer aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli.

Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. A velencei követ tájékoztatása szerint Mátyásnak a török ellen alkalmazható hada 163 ezer főre rúgott.

Első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt, ezt követően hosszú ideig nem nősült meg. Először német-római császári családból származó feleséget akart, de ezt nem sikerült elérnie. Végül 1476-ban Aragóniai Beatrix nápolyi királylányt vette feleségül, akitől azonban gyermeke nem született.

Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamás későbbi bíboros, aki mindeddig az egyetlen, a posztra valóban esélyes magyar származású pápajelöltünk volt.

Mátyás trónra kerülésekor a kincstár éves bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer forintot. Harminckét éves uralkodása alatt sikerült elérni, hogy ez a szám a sokszorosára emelkedjen. Az ismert adókivetések átlagát véve alapul, illetve a cseh és osztrák tartományok nélkül ez az összeg évi 628 ezer forint körül lehetett, a leggazdagabb években 900 ezer aranyforintra tehető.

A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda őrzi. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg „Igazságos Mátyás” máig élő népi legendájának alapját. 1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Székesfehérvárott temették el.

Forrás: foter.ro / Hirado.hu/Wikipedia