Nagyszabású retrospektív kiállítás Wahorn András műveiből Posted in: Egyéb kategória

Első alkalommal rendeznek nagyszabású retrospektív kiállítást Budapesten Wahorn András képzőművész műveiből. A kedden este nyílt Wahorn Forever című tárlatok az 1960-as évektől 2015-ig tartó időszak munkásságát ölelik fel a B55 Galériában és a MissionArt Galériában Budapesten.

Wahorn András a magyar kortárs képzőművészet emblematikus alakja, a képzőművészeti underground egyik elindítója, az egykori legendás A. E. Bizottság együttes tagja. A budapesti MissionArt Galéria szervezésben létrejött tárlatok alkotásai az 1960-as évek kezdeti szürreális ceruzarajzaitól, a Bizottság-korszakon, majd az Amerikában töltött éveken túl a mezőszemerei letelepedéséig adnak képet az alkotó művészetéről.

Csaknem 250 munkát mutatnak be, a MissionArt Galériában főként kis- és nagyméretű papírmunkák, a B55 Galériában szobrok, festmények láthatók február 27-ig.

Csak olyan képeket válogattak össze, amelyek könnyen elérhetőek és nem részei egyetlen gyűjteménynek sem. A korai munkákat például Wahorn András egykori felesége kölcsönözte a tárlatra.

A kiállítás legkorábbi alkotása az 1976-os cím nélküli kép, míg a legutóbbi nagyméretű festményei már partnerével, Töttös Kata festőművésszel közösen készültek, mint például Az UFO-k elmennek pedig Wahorn két szaxofon játszik egyszerre vagy A Tapasztalt Ecsetek a “Kati gumipálcán” című dalt játsszák című képek.

Wahorn művészetének szinte minden évéből egy-egy munkát bemutatnak a több mint negyven esztendőt átölelő anyagban.

Kishonthy Zsolt művészettörténész, kurátor hangsúlyozta, hogy Wahorn András a kezdetekben szinte egyáltalán nem készített festményeket, színes szürreális kollázsokat és rajzokat alkotott tussal, csőtollal és ceruzával, amelyek a MissioNArt Galériában láthatóak. Később mozdult el művészete a dekoratív művek irányába, munkáinak meghatározó eleme a szexualitáshoz való viszonya. Alkotásain a férfi és a nő kapcsolatát jeleníti meg nemi szervekkel, nagyméretű falloszokkal, “de ezek olyan átíráson mennek keresztül, annyira át vannak már szűrve, hogy nem megbotránkoztatóak” – tette hozzá.

Az utóbbi évtizedekben született munkák kiszínesedtek, lágyabbak lettek és az absztrakt irányába mozdultak el, amely korábban nem volt jellemző művészetére, hiszen főként figurákat, embereket, állatokat ábrázolt nem valóságos terekben. “A figurák egyfajta sík előtt jelennek meg, nem perspektivikus tájakban, terekben gondolkodik, hanem egy elvont térbe és szituációba helyezi figuráit” – magyarázta a művészettörténész.

A tárlathoz mintegy kétszáz oldalas katalógus is készült Nagy Dániel grafikus közreműködésével.