Hatvanöt évvel ezelőtt nyílt meg a budapesti repülőtér
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyílt meg a budapesti repülőtér, ezzel indult el a polgári repülés a ma is működő légikikötőben – közölte a Budapest Airport. A Budapest Liszt…
Anyáknapi várakozás
Az esőcseppek egyenletes kopogással törték meg a hajnali csendet. Az asszony kinyitotta szemét, kipattant az ágyból, lábai mintha megtáltosodtak volna a fájdalom elpihent. Nagy nap lesz a mai, összejön a…
Gőz, lélek – és lelketlenség
– A gőzmozdonyoknak még lelkük van – szólalt meg ma, a Bakonyvasút Napján (2015. április 18.) egy 40-es, amolyan old scholl-arc; egy álmodó szemű fiatalasszony és szólalt meg minden érző…
Arctár – Jókai 190, ünnepi emlékest Észak-Komáromban
Tegnap Észak-Komáromban jártam, a Jókai 190. születésnapján tartott ünnepi emlékesten. Jó volt ez a nap együttlét: nem csak a felvidéki magyarokkal találkozhattam, hanem a szinte minden, a történelem által szétszakított…
Gyertyafénynél emlékezve
Későre járt. Egyedül voltam ültem otthon az asztalnál. A gyertya lángja árnyékot vetett a szemközti falon. Gyönyörködtem fénytáncában. Gondolat-pókjaim csillogó hálót szövögettek a múlt selymes fonalából. Alig lehettem pár éves,…
Kanizsai esték
Kanizsai Esték Most értem haza a református templomból, ahol a Kanizsai esték program keretében, Steinbach József A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke volt a vendég. A…
A lélek csendje -imádságos álmaim-
Amint haladnak előre az évek, úgy halványulnak az emlékképek. Egyre többször imádkozom álmomban, hol a templomok padsorai között, máskor ismeretlen tájakon bócorogva. Az utolsó hátrahagyott éjszakán is messze földön jártam,…
A lélek csendje -imádságos álmaim-
Amint haladnak előre az évek, úgy halványulnak az emlékképek. Egyre többször imádkozom álmomban, hol a templomok padsorai között, máskor ismeretlen tájakon bócorogva. Az utolsó hátrahagyott éjszakán is messze földön jártam,…
Egy év elmúlt… Az író és az éneklő leány
A leány egy volt a sok millió közül: élte az életét, dolgozott, barátai voltak, ha az utcán szembetalálkozott vele valaki, talán észre sem vette volna. De néha megszólalt benne egy…
A szférák karácsonyi zenéje…
“Jaj, annak, aki egyedül marad!” Istenem, hányszor hallottam édesanyám ostoros bánatát, mielőtt hozzám költözött. Apám távozása oly bánatba sodorta, ahonnét nem volt visszaút. Amíg élt és utazni tudtak megtömött szatyrokkal…